A medvetalp kaktusz Dél-Amerikában, és Argentínában is őshonos. A kaktusz törzse henger, és sok oldalhajtást hoz. Alakja bokorhoz vagy kisebb fához is hasonlíthat.
Hajtásai néha kerek formában nyilvánulnak meg, de van lapos vagy hengeres mellékhajtás is. Ennek a kaktusznak csak idősebb korábban alakulnak ki a tüskéi, amelyek néha serteszőrök borítanak. Szúrása igen fájdalmas, néha komoly gyulladást is okozhat.
A medvetalp kaktuszt ki is ültethetjük nyáron, de télre érdemes bevinni védett fagymentes helyre. Lakásban nevelve akár 70-80 cm magasra is megnőhet. Virágzásában ritkán gyönyörködhetünk, mert a fényhiány akadályozza a virágzásban. Virágai szép nagyon és piros színűek.
A növény főbb igényei:
Kedvbeli a világos napos helyeket, nyáron kitehetjük a szabadba is, de télen vigyük védett helyre. Öntözése: Télen csak havonta egyszer locsoljuk, nyáron hetente egyszer vagy kétszer adjunk neki vizet. A nyári hónapokban adhatunk neki tápoldatos vizet. Átültetni csak akkor kell, ha a gyökere már kinőtte a cserepét, tavasszal végezzük el az átültetést, laza homokos kaktuszföldbe.Dugványozással könnyen szaporítható a növény.
Betegségei:
Ha hajtásai télen ráncosodnak vagy összezsugorodnak, akkor az a vízhiány jele. A túlöntözésnél a hajtások felpuhulnak, és rohadni kezdenek. Ilyenkor távolítsuk el a beteg részeket, és korrigáljuk a locsolást.
----------------------------------------------------------------------------------------------