Kaktuszok Honlapja

 Íme néhány fontos dolog

A virágok:

A kereskedelemben kapható virágzó kaktuszokra nagyon oda kell figyelni, mert legtöbb esetben a minden színben pompázó virágaik nem valódiak, festett száraz virágok, melyek a meghagyott kis szárral a kaktusz testébe vannak szúrva, az a jobbik eset ha szilikonnal vagy másféle ragasztóval van rájuk illesztve. Az aljas kereskedelmi fogás eléggé hatékonyan működik, elég gyakran fordul elő, hogy tüzetes megfigyelés nélkül, jóhiszeműen megvásárolják ezeket a természetellenes, de feltűnést keltő példányokat. Aztán csak otthon derül ki idővel a turpisság, hogy gyanúsan sokat tart a virágzás...   

A szupermarketekben forgalmazott kaktuszok közül a leggyakrabban tényleg virágozható faj a Mammillariák, ezek könnyen felismerhetőek, ahogyan a magyar nevükben is benne van, egymást érő szemölcsöket hordoznak a gömbtestük felületén. A virág gyöngéd tapintásával, rögtön érezhető lágy, élő mivolta, ugyanakkor sok van belőlük és rövid életűek. Folyamatosan új bimbók jelennek meg és az elszáradt virágok is jelen vannak, esetleg ha megtörtént a beporzás élénk piros árnyalatú hengeres gyümölcsökké alakulnak, melyekben apró fekete vagy barna magvak vannak.

A kereskedelemben gyakran alkalmaznak olyan megoldásokat, amellyel felkeltik a vevő érdeklődését és vásárlásra késztetik, azonban legtöbb esetben nem valódi vagy rövid életű. A rubinkaktusz is olcsó és szapora Hylocereusra (Pithayakaktusz) oltva gyorsan növekszik, mutatós látványt kelt, de max. 3 évnél nem tudja tovább fenntartani a rubinkaktuszt. Ezért ha nem kerül átoltásra elveszítjük a növényt és ha időközben megszerettük ezt a zöld-piros kontrasztú kuriózumot nem marad más, mint hogy újból vásárolunk egyet. És ezzel biztosítvavan a folyamatos eladás.

--------------------------------------------------------------------------

Amit gyakran kérdeznek...  

     Oltás során a sejtek egyesülése csak közeli rokonságban lévő kaktuszok között jöhet létre, ez egyértelműen kizárja annak a lehetőségét, amit időnként megkérdeznek, hogy kaktuszt össze lehet-e oltani kutyatejfélékkel. A különböző földrészeken előforduló (amerikai sivatag, Afrika) de hasonló környezeti tényezők hatására eltérő családbeli növények megegyező alakúvá képesek formálódni, ez azért lehetséges mert ugyanazon túlélési tulajdonságok kialakítására törekednek. Ezek nagy általánosságban a következők: húsos víztározó szövetfelépítés, oszlopos test, védő tövisek, redukálódott vagy hiányzó levelek és törzsön keresztül megvalósuló fotoszintézis. Mindez nem teremt lehetőséget az oltásra, csak azonos családba tartozó egyedek olthatók össze, ezen belül is a rokonsági fok határozza meg az összeforradás gyorsaságát.                                                                                                                                          Fő különbözőségük hogy a kaktuszok átlátszó, vízszerű nedveket tartalmaznak elraktározva, a kutyatejfélék pedig tejszerű, fehér, kissé ragacsos nedvet tartalmaznak. A másik a virág szerkezetében jelentkezik, mely a kutyatejféléknél a cyathia jelenség, a virágzatban egy kiemelkedő női és az őt körülvevő számos apró hím virág található ellentétben a kaktuszokkal, ahol egyedülálló jóval nagyobb virágok vannak. Végezetül a kaktuszok bordáin elhelyezkedő areolák, melyeket általában tövisek vagy szőrök borítanak a kaktusszerű kutyatejfélékről hiányzanak.                                            A kutyatejféléket egymás között a kaktuszoknál jól ismert módszerrel lehet oltani, csak annyi az eltérés, hogy a metszlapon át kell hagyni kiszivárogni a latexet, hogy ne akadályozza az összeforradást, majd össze lehet illeszteni a frissen újravágott felületeket.

---------------------------------------------------------------------------

Gyapjastetvek

     Folyton vissza kell térni a gyapjastetvekre, mert folyamatosan felbukkanó, eléggé agresszív szívogató károsítók, melyeket ha nem észlelünk idejében akkor elég nagy károkat tudnak okozni féltve őrzött és gondosan gyarapított növényállományunkban. Időközönként egyenként át kell vizsgálni növényeinket, mert jól rejtőznek a növényi szervek találkozásánál, fiatal levélnyeleken, hajtáscsúcsokon és meg kell figyelni a talajt is tüzetesen, hiszen a szár tövi részén, a talajba lehúzódva is képesek fenntartani magukat, petecsomagokat lerakni, melyet vattaszerű, viaszos védőréteg borít be. Száraz ültetőközegbe érzik jól magukat, ezért törekedjünk arra, hogy a talaj minél többet legyen nyirkos állapotban. Évente kb. 8 generáció fejlődik ki. Egy nőstény 5 csomag petét rak le, melyek mindegyike akár 150 petét is tartalmazhat. Magas, egyenletes hőmérsékleten a lárvák néhány nap alatt kelnek ki és 1 hónap alatt érik el a kifejlett állapotot. A robbanásszerű szaporodás nyár végére éri el a tetőfokát és a legnagyobb kártételt ősz-tél eleji időszakban végzik. Mint a fiatal, mint a kifejlett egyedek a növények nedveid szívogatják, szívószerveiket a szövetbe mélyesztik gyengítve ezáltal a növények keringési rendszerét, ami a növények állapotának általános romlásához vezet. A tetvek eltávolítási módjairól korábbi bejegyzésben írtam, ha a talaj is fertőződött akkor azt mindenképpen le kell cserélni, különben a tetvek újra és újra visszamásznak a növényekre. Ha gyapjastetvek vannak a kaktuszon, a kaktusz tünetei: A kaktusz elkezd puhulni és összelehetlesz nyomni, elhajlik mert a kaktusz belselyébe is bemásznak.

--------------------------------------------------------------------------

Penész

A talaj felszinén megjelenő fehér vattaszerű penészbevonat túlöntözés, túl magas páratartalom, zárt levegő vagy rosz talajminőség következménye.
Ha nagyobb felületekről van szó, akkor érdemes általános gombaölő szerrel lepermetezni a talajt. Szobai körülmények között a túl magas páratartalomnak a valószinűsége elenyésző inkább a túlöntözéstől és zárt levegőtől óvakodjunk, miközben a felső talajréteget levesszük és friss földdel pótoljuk azt. Ha a penészesedéstől mégsem szabadultunk meg, akkor valószinüleg a talaj rosz minőségéről van szó, ebben az esetben tavasszal ültessük új földbe a növényt.

---------------------------------------------------------------------------

Ha talajból elõjönnek apró fehér rovarok és szerte ugrálnak a felszinen, ezek az ugróvillás rovarok. Nem kárositják a növényt, leginkább a rothadó nyirkosságot kedvelik, korhadékevõk. Tehát jelenlétük valószinüleg a túlöntözésnek köszönhetõ.

Rovarölő szerrel nem kell védekezni ellenük, elég szárazabban tartani a növényeink talaját vagy a kaktuszok esetében két öntözés között hagyni a talajt kissé kiszáradni.

----------------------------------------------------------------

    Szinte minden kaktuszt előszeretettel szívogatnak a gyapjas tetvek, sőt gyorsan is terjednek. Előfordulhat, hogy nem vesszük észre fölülről, viszont a kaktusz tövét máris belepték, főleg ha eléggé bokros egyedről van szó. Ha nem vagyunk hajlandóak zárt térben rovarirtó szert használni (tegyük fel, hogy télen akarunk vegyszerezni és nem mehetünk ki a növénnyel a hidegbe) vagy egyszerűen nem találunk eléggé hatásos szert, akkor marad az egyenként való kézi eltávolítás (pl. szikével).Ennek sikeressége a fertőzöttségtől függ.
Ha csak néhány tetűt találunk, azt nem lesz nehéz eltávolítani és sok időbe sem telik. Csak éppen tüzetesen át kell vizsgálni a növényt, hogy egy sem menekülhessen meg, különben mire legközelebb ellenőrizzük, már megint lesz néhány.
Ha már eléggé el vannak terjedve, belepve egy sarjat sok gyapjú-fészekkel, a csúcsokon kis fiatal egyedekkel, akkor egyszerűbb lesz ha egyszerűen eltávolítjuk a fertőzött hajtásokat, feltéve ha ez nem ront a növény alakján vagy nem befolyásolja túlélését.
Ha már az egész kaktuszon el vannak terjedve és lehetetlen leszedegetni őket, ugyanakkor egyre esélyesebbé válik, hogy szétterjedjenek a környezet többi növényére, akkor nem marad más hátra, mint találni egy még érintetlen hajtást vagy amit még könnyen fel lehet szabadítani és azt leválasztani, meggyökereztetni, hogy lehessen a jövőben egy azonos növényünk.
A rovarirtó vegyszereknél arra is oda kell figyelni, hogy lehetőleg növényi kivonatok legyenek, mert a szintetikus anyagokat néhány faj rosszul viselheti, a hajtáscsúcsok leszáradhatnak.

-------------------------------------------------------------------------

      A kaktuszok tápoldatozását télen, a nyugalmi periódus alatt teljesen kihagyom, hogy ne serkentsem növekedésre míg pihenniük kell, csak Május elejétől a szabadba (erkélyre) való kikerülésük pillanatától kezdem el (a vegetációs periódusnak megfelelően, ami a legtöbb tápoldat esetén havi két alkalmat jelent). Hiába kezd el növekedni már jóval hamarabb a tavaszi nappalok óráinak száma és fokozódik azok felmelegedése, míg éjszakai fagyoktól lehet tartani, addig nem kerülhetnek ki és szobai körülmények között (ahol még mindig nem elegendő a fény) a tápoldatozás hatására megindult hajtások, sarjak elnyúltak, életlenek lennének és a fajtajelleget nem tükröznék, így a kaktusz veszítene értékéből. Az átültetést is erre a periódusra időzítem ugyancsak a túl korai hajtatást elkerülve. Ha előfordul, hogy mégis megjelennek elvékonyult sarjak vagy hajtások, ezeket eltávolítom, hiszen a szabadban már erőteljes, dús hajtások fogják követni és ezzel a bokrosodást is elősegítem.
A levéldísznövények esetén már hamarabb el lehet kezdeni, Április elejétől, mert nem sínylik meg annyira a fény hiányát, legalábbis az új hajtásokban ez nem vagy alig fog mutatkozni és már erőteljes fognak hajtani mire a szabadba kerülnek.

--------------------------------------------------------------------------

      Előfordulhat, hogy előbbi évekhez hasonlóan minden körülményt helyesen biztosítunk (fény, tápanyag, víz, hőmérséklet) kaktuszaink egészséges és eredményes növekedéséhez és mégsem érünk el semmilyen fejlődést a növekedési időszakban, viszont el sem pusztul a növény. Ilyenkor kell gondolnunk arra, hogy nagy valószínűséggel a talaj szerkezete romlott le
Növényünket ápolva különböző hatások érik a talajt, gondolok itt az öntözésre (túlöntözés), az öntözővíz gyakori keménységére, a nap és a szél általi szélsőségesebb kiszáradásra, a károkozók talajt is romboló ténykedéseire (tőzeglégy), a fizikai úton történő  tömörödésre (nyomkodás következtében), melyek során kedvezőtlenné válnak a porozitásviszonyok, a víz-levegő-tápanyag aránya (ezeket megkötő és leadó képessége)  ezáltal rossz felületté és rossz közvetítőkké válnak a gyökér tápanyag-felvételi tevékenységére.
Ezért ajánlott kétévenként cserélni a talajt, de ha bármilyen problémát észlelünk vele kapcsolatban, rosszul vezeti a vizet, lucskosodik vagy túl hamar kiszárad, akkor gyakrabban is, hiszen ezáltal nemcsak az az évi növekedést, hanem a növény egészségét is kockáztatjuk. A kerti föld sok szerves anyagot tartalmaz, hamar leromlik és tömődik, ezért inkább a tőzeg és homok keveréke ajánlott, kaviccsal az edény alján, de ebben az esetben ne felejtsük el tápoldattal pótolni a hiányzó, illetve csekély nélkülözhetetlen tápelemeket. vagy ment tönkre teljesen. Ugyanis egy edényben a kis mennyiségű talaj nem tud önállóan regenerálódni, mint ahogyan a természetben történik a mikrobiológiai élet következtében, magyarán nincs mi újból fellazítsa a szerkezetet, nincs mi pótolja a kimosott, kioldott ásványi anyagokat, fenntartsa a megfelelő pH értékét.

--------------------------------------------------------------------------

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat