Magvetés
A kaktuszok magról való szaporítása általában nem nehéz, de türelmet igényel. A kis magoncok 1 éves korukban jó tartás mellett csak 1 cm körüli méretuek. Mégis érdemes megtanulni, mert magot sokkal egyszerubb és olcsóbb szerezni mint kifejlett növényt. A magok csomagban való küldésére semmiféle növényegészségügyi megkötés nincs, szabadon rendelhetünk a világ bármely részérol olyan fajokat is amik nálunk beszerezhetetlenek.
Sok módszert használhatunk a magvetésre, mindenkinek meg kell találni a saját körülményei között célravezetot. Attól is sok függ hogy mennyire kényes fajt vetünk, és mennyire számít hogy minden szem magból növényt neveljünk.
A magok beszerzése és elokészítése az elso lépés. Mindenképpen igyekezzünk megbízható helyrol, jó minoségu, fajazonos magokat szerezni. Ha saját magunk termeljük akkor figyeljünk arra hogy csak mi porozzuk meg a virágokat, a méheket valahogy zárjuk ki. Erre megfelel egy darab szúnyogháló, tüll, függöny maradék stb. A beérett terméseket bontsuk ki, a magokat tisztítsuk meg. Sok különbözo módszer van a termésbol a magok kinyerésére. A lédús termésbol a legjobb a magokat tartalmazó masszát egy teaszurobe rakni és csap alatt jól átmosni, majd egy papírlapra terítve megszárítani. A száraz terméseket összetörve a magokat ki lehet válogatni. Aki akarja csávázhat is gombaöloszerrel ha a nedves magokhoz egy kevés por alakú szert kever. Bevált a hipermangán oldat is. A magokat szárítsukmeg, és kis zacskókban szobahomérsékleten tároljuk a vetésig. A fagyturo fajok magvait jó ha fagyasztjuk, ezt mélyhutoben vagy futetlen de száraz helyen való tárolással a legegyszerubb megtenni. Van aki szerint a vetés elott közvetlenül a magokra öntött vagy a csapból engedett forró víz jót tesz a kelésnek ha néhány másodpercig a magokra engedjük, majd utána azonnal hideg vízzel lehutjük oket. Így egy kicsit felpuhul a maghéj. A medvetalpfélék nagy és kemény magvai nem mindig kelnek jól. Ezen segíthetünk ha a maghéjat felpuhítjuk pl. áztatással, lecsiszoljuk vagy bármi más módon próbáljuk vízáteresztové tenni. A kelés sokszor így se kielégíto.
A vetésre legalkalmasabb idopont a fejlodésre alkalmas évszak kezdete. Ez a tavaszt jelenti a nyáron fejlodoknél, az oszi-téli kristályvirágféléknél kora oszt. Ha az oszi vetésnél nem tudjuk megoldani az egész télen át való fejlodést akkor inkább kora tavasszal vagy tél végén vessünk hogy a magoncoknak minél több idejük legyen a nyári forróság elott megerosödni.
Általában a vetés lényege, hogy a magok és a fiatal magoncok számára párás és árnyékos környezetet kell biztosítani. Az apró magokat ne takarjuk földdel, a nagyobbakat is csak maximum a mag vastagságának megfelelo réteggel fedhetjük be. A csírázáshoz a legtöbb fajnak a 20-30 fok közötti homérséklet a megfelelo, de a hideg helyen és a hegyvidékeken éloknek ennél kevesebb, kb. 15-20 fok. Ilyenek a Rebutia fajok, a legtöbb chilei (Copiapoa, neochilenia, Eriosyce stb) és sok észak-amerikai fagyturo ritka faj (Pediocactus, Sclerocactus stb), ezeket kora tavasszal, huvösebb idoben vessük el. A kelés és az elso néhány hét letelte után, amikor az elso kis tövisek megjelentek elkezdhetjük a szelloztetést és a lassú szoktatást a szabad levegohöz, de az elso év folyamán a magoncoknak még a felnott kaktuszoknál nedvesebb és árnyékosabb helyre van szükségük. Amint kinotték a helyüket át kell tuzdelnünk oket ládákba, 1-2 cm-es térállásba, hogy 1-2 évig legyen elég helyük fejlodni. Ezután már elég nagyok az önálló cserépben való tartáshoz.
A vetéshez szükségünk lesz valamilyen vetoedényekre, például cserepekre vagy tálakra. Ha tálba vetünk akkor kellenek elválasztó csíkok is amivel az egyes fajok számára kis rekeszekre oszthatjuk a tálat. Általában egy 20-30 szemes csomaghoz 3x3 cm-es terület elég. Ha cserepekbe vetünk akkor vethetünk közs cserépbe több olyan fajt is amit biztosan meg tudunk különböztetni fiatalon is. Szükség lesz valami átlátszó fedélre a megfelelo páratartalom biztosításához. Az eldobható muanyag tálak nagyon jók ilyen szempontból, mert vehetünk hozzájuk átlátszó muanyag tetot is. Ha cserepekbe vetünk akkor egy kis akvárium, átlátszó muanyag doboz vagy fóliából készített szaporító szekrény szükséges. A vetoedények alá keressünk tálcát, mert a lis magoncokat csak alulról öntözhetjük. Készítsünk elo árnyékoló anyagot is: vászondarabot, szúnyoghálót vagy pármi hasonlót. Vegyünk valamilyen gombaölo szert ami palántadolésre ajánlott (lehetoleg ne Zineb-et, mert az gátolja a csírázást és a gyökerezést). Ha mindezek megvanak akkor már csak a talaj elokészítése és a vetés an hátra.
A vetéshez ugyanolyan talajt használhatunk mint a növények tartásához, de szitáljuk át hogy 2-3 mm-nél nagyobb szemcséket ne tartalmazzon. Van aki a talajt fertotleníti, például sütoben, vagy mikrohullámú sütoben. Van aki csak annyit tesz, hogy sok kis nejlonzacskóba teszi a földet sötét helyre fél évre, amelyik nem penészedett be az használható a vetéshez. Nincs feltétlenül szükség a fertotlenítésre, de különösen kényes fajoknál vagy lezártan tartott vetésnél szükség lehet rá. Ha a talajt fertotlenítjük akkor a vetoedényeket, a fedeleket és minden más eszközt amit a vetésnél használunk fertotleníteni kell, például kifozhetjük oket. A talajt töltsük a vetoedényekbe úgy, hogy a fedél alatt legalább 2 cm légrés maradjon ahol a magoncok elférnek. Van aki a talaj alsó rétegét tömöríti, majd rászór egy centiméternyi földet vagy kvarchomokot ami laza marad és a gyökerek könnyebben megkapaszkodhatnak benne. Ezután szívassuk fel alulról a talajt híg gombaöloszeres vízzel és kezdodhet a vetés.
A vetés hagyományos módszere a legegyszerubb, kezdok számára is könnyen kivitelezheto. Az elokészített föld felszínére szórjuk a magokat, egy kicsit a földbe nyomkodjuk, felírjuk a nevet és minden egyéb adatot és az edényre rátesszük a fedelet. A friss vetést tartsuk szórt fényben és naponta ellenorizzük. Ha gombásodást látunk (vékony szövedéket a föld felszínén és a magoncokon, vagy a magoncok áttetszové válnak és szétfolynak) azonnal cselekedni kell. A gombafonalakat egy csipesszel szedjük ki majd permetezzünk vagy porozunk gombaölo szerrel. A vetést ezután próbáljuk meg kicsit szellosebben, szárazabban tartani amíg a fertozés elmúlik. A magoncok kikelése és az elso tövisek megjelenése után elkezdhetünk óvatosan szelloztetni. A fénymennyiség ilyenkor már látszik hogy jó-e: a világos, megnyúlt magoncok fényhiányt jeleznek, a vöröses szín túl sok fényt. A magoncok sokkal kevesebb fénnyel beérik mint a kifejlett növények, tartsuk oket árnyékolva az elso évben. Az öntözésük is bokezubb legyen, ne engedjük a földjüket kiszáradni. A szelloztetés viszont fontos, mert zárt térben könnyen elhatalmasodik a gombafertozés. Megfelelo körülmények között a pihenési idoszak elott át kell oket tuzdelni mert kinövik a helyüket. Tuzdelés után az 1 cm körüli kis növényeket már a felnottekhez hasonlóan tarthatjuk de egy kevés extra árnyékolást és több öntözést még meghálálnak.
Sokan alkalmaznak steril vetést, különösen a kényes, lassan fejlodo fajoknál (Ariocarpus, Aztekium, Strombocactus stb). A módszer lényege, hogy mindent sterilizálva a magokat cserepekbe vetkük, és a cserepeket zacskókba légmentesen lezárjuk. Nagyon jók a patentos, lezárható zacskók, ezek aljába egyenként állítsuk be úgy a cserepeket hogy a zár felül legyen, így a lecsapódó pára lecsorog a zacskó oldalán és nem csepeg a magoncokra. A lezárt zacskókat ugyanolyan helyre tegyük mint a hagyományos magvetést, de ezen kívül semmi dolgunk nincs vele csak figyelni kell oket az elso hetekben. Ha gombásodást látunk akkor fel kell nyitni a zacskót és védekezni, ezután már rendszerint nem érdemes visszazárni hanem hagyományos módon kell továb nevelni az érintett cserepeket. Ha nincs semmi probléma akkor a magoncok hónapokig, akár egy éven túl is a zacskóban maradhatnak érintetlenül. Közben egyenletes körülmények között, betegségek nélkül gyorsan fejlodnek. Csak akkor kell kivenni oket amikor már nem férnek egynástól, vagyis érdemes az elején ritkábbra vetnünk. A módszer nagyon jó az apró magvú fajok vetéséhez (Aztékium stb).
Vethetünk magot mesterséges megvilágítás mellett is az év bármely idoszakában, vagy a növekedési idoszakot meghosszabíttva. Például az osszel elvetett magokból tavaszra eros, kituzdelheto magoncaink lesznek amik egész nyáron fejlodhetnek. A vetéshez 1-2 neoncsövet használunk napi legalább 14 órán át. Legjobbak a növénynevelésre kifejlesztett típusok, de az olcsó F33-as Cool White típus is megteszi. A magoncok a csotol 5-10 cm távolságra legyenek, ha azt látjuk hogy kevés vagy sok a fény akkor emeljük vagy sulyesszük a világítást. A magoncok kezelése ugyanolyan mintha természetes fényben vetettünk volna, de a szellos helyet igényloknél, pl. a kristályvirágféléknél jót tesz egy kis ventillátor ami mozgatja a szobában egyébként álló levegot a magoncok felett. Tavasszal nagyon figyeljünk oda a természetes fényhez való szoktatás alatt, hogy meg ne égjenek a kis növények.
Fagyturo, nehezen kelo fajokat (medvetalpféléket, Pediocactus, Sclerocactus fajokat) vethetünk a szabadban is. A magokat cserepekbe vessük, és kössünk a cserép fölé egy réteg vásznat. A kész vetéseket tegyük ki osszel a szabadba, jó vízelvezetésu helyre. Tavasszal az esok hatására nagyon jó kelést fogunk tapasztalni. A vászon elporlasztja a cseppeket és nem mossa ki a kis növényeket. A különösen kényes fajokat kelés után azonnal tuzdeljük át szárazabb helyre, ellenorzött körülmények közé de a vetést hagyjuk kint hogy a többi mag is kikelhessen. Akár több évig is számíthatunk kelésre ezeknél a nehezen csírázó fajoknál.
dugványozása is speciális: ezeket friss hajtásrészen kell elvágni, mert az öreg elfásodott szárak nem gyökereznek ki.