Növényi kártevők

A növény egészségügyi problémák (ahogy a kaktuszoknál is) két csoportra oszthatjuk

Egyik csoport: tartási hibák Másik csoport:károsító szervezetek által okozott problémák. Tartási hibák A kaktuszok nagy hányada a napfényes meleget és a szárazságot kedveli Ezeknél a növényeknél a tulajdonosok nem minden esetben veszik figyelembe a növény tartásához szükséges speciális igényeket, különösen ott nem, ahol számtalan szép szobanövény között egy - két kaktusz is megtalálható Alapvető tartási hiba a TÚLÖNTÖZÉS aminek következtében a növény gyökérzete megfullad. Túlöntözés miatt gyakran másodlagosan gombakárósítók is fellépnek és a növény "kirothad". A kaktuszokat mindig a fajtájukhoz igazítva öntözzék. Azt tanácsolom, hogy inkább szomjazzon, mint túl sok vizet kapjon. Ne feledkezzenek meg arról, hogy a kaktuszok alapvetően a szárazságkedvelő növények közé tartoznak. Túlöntözés esetén a gyökér rothadásán túl, a növény hajtásain vízzel teli óriássejtek is képződnek, melyek szárazabb körülmények között beszáradnak, elparásodnak. Ez a jelenség az atka kártételével is könnyen összetéveszthető. Legjobb megoldás, ha minden öntözés után, a következő öntözésig engedjük a talajt kiszáradni, minden öntözés után legyen pár napos száraz periódus A téli hónapokban kevés természetes fényhez jutnak, ezért a növények megnyurgulnak, szöveteik fellazulnak, színük halványabbá válik, virágzatuk nem fejlődik ki megfelelően vagy a virágok idő előtt el is halhatnak. A megnyurgult, laza szövetű növényeken könnyebben megtelepednek a szívó kárósítók vagy a gombabetegségek is. Tavasszal, amikor a téli teleltetőből a növények kikerülnek a szabadba, óvjuk őket a túl erős napfénytől, ugyanis, ha hirtelen erős tavaszi napfény éri őket, a növények zöld részein kisebb-nagyobb kiterjedésű, fehéres majd barnulásos elhalásos foltok alakulhatnak ki, amelyek akár tartósan is megmaradnak. Érdekesség képen megemlítem, hogy egyes fajoknál az erős napsugárzás hatásra a hajtások felső része megvörösödhet.Növény egészségügyi problémák ahogyan minden dísznövényen, úgy a kaktuszokon is, különféle kárósítók telepedhetnek meg és károsíthatják őket..Növényi eredetű károsítók.vírusok, mikoplazmák, gombák. Állati károsítók. atkák, fonálférgek, levéltetvek, pajzstetvek, csigák, rovarok.

Növényi eredetű károsítók:

VÍRUSOK

Kaktusz fehérfoltossága (Kaktusz X vírusa)

A kaktusz gyűjteményekben általánosan elterjedő kór. Fő tünete: a növény a fejlődésben visszamarad, rövidebb életű, gyéren hoz virágzatot vagy már a bimbókat elhullatja. A leveles fajoknál halvány, bemélyedő foltok képződnek, melyek összefüggő fehéres beszáradó szövetrésszé folynak össze. Terjedése szerszámokkal, vágóeszközökkel valamint a növény nedvével. Védekezés: az állományból a fertőzött növény eltávolítása, megsemmisítése. A használt eszközök fertőtlenítése.

Kaktusz gyűrűsfoltossága (Opuntia vírus)

Leggyakrabban az Opuntia fajokon észlelhető, de az X vírussal együtt is fertőz a kórokozó. A fertőzés tünete klorotikus, gyűrűsen terjedő, egyre nagyobbodó folt. Terjedése és a védekezési mód megegyezik a Kaktusz fehérfoltosságánál leírtakkal.Kaktusz látens vírusbetegsége (Kaktusz-vírus 2) Kevésbé ismert betegség, amelyet a fent említett két vírus mellett találtak meg. Elsősorban levéltetvekkel terjed. Védekezés: a fertőzött növény megsemmisítése mellett, a levéltetvek elleni védekezés, valamint a használati eszközök rendszeres fertőtlenítése (Hypo1 % oldattal)

Szaguaro-kaktuszvírus 

Európában, így hazánkban is az Opuntia fajon mutatták ki. A betegség tünete kívülről nem látható, csak vírustesztelés útján lehet kimutatni.Terjedése szerszámokkal, vágóeszközökkel és a növény nedvével. Védekezés: használati eszközök állandó fertőtlenítése.

MIKOPLAZMA (FITÓPLAZMA)

(Kaktusz- söprűsödés-mikoplazmája)

A fertőzött növényen számtalan oldalhajtás képződik, melyek a lapos levéltagú fajtáknál is gömbölyűek. Az ilyen jelenséget boszorkány-seprűsödésnek is nevezik. Terjedése: oltás útján tejed, de rovarok is terjeszthetik.Védekezés: hőkezelés, a beteg növény eltávolítása és megsemmisítése. Virus és mikoplazma elleni védelem összefoglalása. Nagyon fontos, csak megbízató helyről vásároljanak és fogadjanak el cserepes dísznövényeket, köztük kaktuszokat is. Ha betartják az említett alapszabályt, akkor elkerülhető, hogy a csodás és féltett dísznövény állományuk esetleg az új szerzeménytől megfertőződjön. Nagy általánosságban: a dísznövénytermesztés területén a vírusok ellen nincs hatékony védelem csak a megelőzés. A megelőzés közé tartozik a vírusterjesztők elleni (szívás által táplálkozó rovarok) rendszeresen növényvédő szeres védekezés.szintén a megelőzéshez tartozik a növényállomány rendszeres és tüzetes átvizsgálása. Amennyiben vírusra utaló kórképet észlelnek, az állományból azonnal távolítsák el a beteg egyedet, amelyet szükség esetén meg is kell semmisíteni.

GOMBÁS MEGBETEGEDÉSEK

A gombabetegségek a kaktuszféléket is megtámadhatják a talajon keresztül közvetve, közvetlenül vagy levegővel szállított gomba spórával.A talajon keresztül terjedő gombabetegségek a következők: Fuzáriumos megbetegedés, Fitoftórás rothadás, Helmitóspórium rothadás, Rizoktóniás dugványelhalás.A levegővel szállított gombabetegségek a következők:

Botritiszes betegség (Szürkepenész), Dreslerás betegség.Sajnos a talajon keresztül fertőző gombák is terjedhetnek ilyen módon is.

FUZÁRIUMOS MEGBETEGEDÉS (Fuzárium sp)

A kaktuszfélék egyik legelterjedtebb betegsége. A növény bármely részén jelentkezhet,a gyökéren, a húsos részeken és a virágokon is. Leggyakrabban általában a dugványokon jelenik meg. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek. A fertőzés kiindulása a sebzett növényi részen történik. A betegség a növények szállító szöveteiben tejed, aminek következtében a fertőzött részek megbarnulnak. A hengeres kaktuszoknál a hajtások fertőzése a talaj magasságában vagy közvetlenül a talajfelszínhez közeli részeken kezdődik. Tünete: külsőleg besüppedő, rózsaszínű foltok megjelenése. A hajtáson jól láthatók a beteg területek, amelyek sötét színűek, puhán rothadnak, korhadnak. A zöld részektől azonban nem különülnek el élesen. A hosszabb hajtású fajokon a beteg részek annyira befűződnek, hogy a hajtás ketté is törik. A leveles kaktuszoknál (Rhipsalidopsis stb.) a fertőzés a gyökereken keresztül is bekövetkezhet. A hajtás dugványon néhány nap alatt kis, kerek, vörösesbarna, rothadó foltok láthatóak. Ez a fertőzés általában a fertőzött talajból indul ki valamilyen sebzésen keresztül. A beteg rész kezdetben vizenyős, mélyebb színű, később áttetsző lesz, majd leszárad. (Pozsgásoknál a vizenyős kórkép is ez!) A keletkező foltokban fehéres színű penész gyep jelenik meg, amelyben rózsaszínű területek is láthatóak. Amennyiben a fertőzés a gyökereken keresztül történik, a gyökerek elhalnak, az alsó hajtás részek fakulnak, lankadnak és összeszáradnak. Ezekben az esetekben szerencsére a megtámadott növény felső hajtásai kórokozótól mentesek, ezért ezeket fertőtlenített talajban ki lehet gyökereztetni. A fuzárium gomba (Fuzárium ssp) talajlakó, spórái több éven át életképesek maradnak.Védekezési megoldások:Mindenek előtt a legfontosabb feladat a fertőzés bekövetkeztének megelőzése. A szaporításra használt talajt mindig fertőtlenítsük át és kizárólag ilyen talajba kerüljön a dugvány vagy a csávázott mag. A mag csávázására Mycostop kerüljön felhasználásra 0,05 % oldatban, amelyben a mag legalább 10 percig ázzon. Nem árt, sőt ajánlatos, hogy a beteg növény (amely megsemmisítésre került) tartóedénye az említett fertőtlenítő szeres oldattal átmosásra kerüljön. A betegség észleléskor megkísérelhető (bár nem minden esetben hoz eredményt), hogy Mycostop -os permetszeres lével a növény talaja beöntözésre kerüljön és a beteg növényt is permetezzük le a fenti oldattal. A kaktuszok (pozsgás növények) betegsége ellen alkalmazott növényvédő szerhez ajánlatos minden esetben nedvesítő szert (Nonit 0,15 %) is alkalmazni a jobb tapadás elősegítése érdekében.

FITOFTÓRÁS BETEGSÉG (Phytophthora sp)

Hasonló tüneteket okoz, mint a Fuzárium, azzal a különbséggel, hogy a rothadó részeken kialakult penészgyep finomabb hálózatú, amelyen nem észlelhetőek rózsaszínű foltok. A rothadó növényi rész kezdetben puha, sárgás színű, majd idővel megbarnul. A rothadás a talajjal érintkező növényi részből indul. A betegség felfelé halad és a beteg növényi részeken finom, alig észrevehető, pókhálószerű gombafonalak jelennek meg. Elsősorban a magoncokat, hajtásdugványokat támadja meg a betegség. A fitoftórás megbetegedés nedves körülmények között lép fel. A kórokozó a talajban, a talaj felületén vagy a növényi részeken is fenn tud maradni. Védekezési megoldások: Megegyezik a Fuzáriumnál írtakkal. Az alkalmazható növényvédő készítmények a következők: Talaj beöntözésre: MERPÁN 80 WDG 0,15 %, vagy MERPÁN 50 WP 0,2 %, vagy DITHÁNE M 45 0,2 % Zöldrész védelme: MERPÁN 80 WDG 0,15 %, vagy MERPÁN 50 WP 0,2 % vagy DITHÁNE M 45 0,2 %, vagy RIDOMIL DOLD MZ 68 WG 0,3

HELMINTOSPÓRIUMOS ROTHADÁS (Helminthosporium sp)

Ez a kárósító is a fiatal növények gyökerét és a közvetlen föld feletti részeket támadja meg. A betegség tünete: a zöld résztől sötétebb színű, zöldes-barnás, vizenyősnek látszó rothadás észlelhető. A rothadás gyorsan terjed. A rothadó részeken olajbarna színű, bársonyos bevonatú, ovális alakú penész gyep jelenik meg. A beteg növények végezetül elrothadnak és mumifikálódnak. Szakirodalom szerint következő fajták érzékenyek erre a gombabetegségre: Cereus, Euhiocactus, Echinopsis, Ferocactus,Védekezés: teljes mértékben megegyezik a Fuzáriumnál leírtakkal.

RIZOKTÓNIÁS DUGVÁNY ELHALÁS (Rhizoctonia solani)

amely Polifág kárósító csoporthoz tartozik.)Az egyik leggyakrabban elterjedt betegség, 230 fajta növénynél észlelték, köztük sok dísznövénynél, így a kaktusz féléknél is . A betegség a dugványokat és a magról frissen kikelő növénykéket támadja meg.Dugványnál: a talajjal érintkező résznél barna-vörös penészgyep (micéliumbevonat) fejlődik. Kezdetben elszórtan barna, besüppedő elhalások figyelhetők meg, ezt követően a dugvány összetöpped, ráncosodik majd elhal. Magból fejlődő csira növénynél: A fejlődő csirák a talaj felszíne alatt megbarnulnak, elrothadnak. A szikleveles növény vagy egy-két leveles növényke szártöve vizenyősödik, opálos lesz, elvékonyodik, megbarnul, nedvesen rothad majd drótszerűen összeszárad. A kis növény kidől, fokozatosan elhervad és megszárad. A talajban ez a kórokozó is évekig életképes marad. Védekezési megoldások: Talajfertőtlenítés fizikai eljárással vagy növényvédelmi úton, a fentebb említett módszerrel.Ha a rizoktóniás megbetegedést a dugványokon észleljük, akkor a következők valamelyikével öntözzük be a talajt. MERPÁN 80 WDG 0,15 %, MERPÁN 50 WP 0,2 %, DITHÁNE M 45 0,2 %. A megbetegedett töveket távolítsuk el és a helyét szintén locsoljuk be.

BOTRITISZES BETEGSÉG (Botrytis sp)

Ez is polifág károsító gombabetegség. A növényeket nedves, páradús környezetben támadja meg, illetve a túlöntözött talajú egyedeken is komoly károkat tud okozni. Tünete: A növények külső részén először klorotikus sárgulás látható, majd a kórokozó a növény belsejébe behatol és ott rothasztja a növény szövetrendszerét. A rothadás súlyosságát jelzi, hogy besüppedt foltok jelenek a növény külsején, a növény belseje teljesen elfolyósodik és szürke színű penész bevonat jelenik meg rajta. Védekezési megoldások: A kaktuszféléknél kerüljük a túlöntözést! A magas páratartalmú helyeket rendszeresen szellőztessük! A beteg növény mindig kerüljön megsemmisítésre, hiszen a gombás növények meggyógyítása lehetetlen. A betegség továbbterjedését tudjuk csak megakadályozni. Megelőzésre alkalmazható készítmények: BUVICID F 0,2 %, FOLPÁN 80 WDG 0,0125 %, FOLPÁN 50 WP 0,2 %, DISCUS DF 0,02

DRESLERÁS BETEGSÉG (Drechslera Sp)

Erre a betegségre a Cereus, az Echinocactus, az Echinocereus, az Echinops, a Ferocactus, a Navajoa, a Rebutia, a Sclerocactus kaktusz nemzetségek fogékonyak. Széllel terjedő betegség, amely sebzéseken keresztül fertőz. A fertőzés forrása maga a beteg növény. A betegség tünetei: a fiatal kaktuszok bőrszövetén, a sebzések környékén, apró, gyorsan terjedő zöldes-barna, vizenyős foltok figyelhetőek meg, majd ezek az egész zöld felületre kiterjednek. A foltokban olajbarna penészgyep fejlődik. A fertőzött növény összetöpped majd elszárad. A betegség terjedését nagymértékben elősegíti a párás, meleg, szellőzetlen levegő. A kaktusz dugványok az anyanövényről fertőződnek, ezért csak egészséges növényről történjen a dugványok szedése. Védekezési megoldások Tartsuk a kaktuszokat alacsony páratartalom mellett! A magokat DITHÁNE M 45 0,2 %, INDOFIL M 45 (II) 0,2 % -os vagy permetlében csávázzuk (a fentiekben írtak szerint) A dugványokat viszont SYSTHÁNE MZ 0,3 % vagy SYSTHANE DUPLO 0,15 % -os, + DITHÁNE M 45 0,2 %, vagy + INDOFIL M 45 (II) 0,2 % os permetlé kombinációba mártsuk.

Fenésedés - levélfoltosság (Gloeosporium sp)

Ez a gombabetegség seben keresztül terjed, ezért seb-parazitának is nevezik. A betegség tünete: a növényen különböző méretű, kerek, élesen elhatárolt, kérgesedő foltok jelennek meg, amik folyamatosan növekszenek. A megtámadott növény esztétikailag nem tetszetős. Az elhalt növényi részen a gomba sokáig életképes marad. Védekezés: Mint már említettem, ez a kórokozó sebeken keresztül fertőzi meg a növényt. A sebzést okozó rovarkárósítók elleni rendszeres védekezés az, amely megelőzésként szolgál. A betegség ellen alkalmazható a FOLPÁN 80 WDG (II)0,125 % -os vagy FOLPÁN 50 WP (II) 0,25 %-os oldata, de még jó a DITHÁNE M 45 0,2 % -os permetlé is. Javaslom, hogy amennyiben a fenti korokozó ellen végezzük a permetezést, akkor rovarölő szert is adagoljunk a permetléhez. 

Varasodás (Diplodia opuntia)

Elsősorban az Opuntia nemzetségbe tartózó fajokat támadja meg. Betegség tünete: az Opuntia külső szövetén, barnásszürke vagy sötétszürke, sárgás árnyalatú szegélyű, kerek foltok alakulnak ki. A foltok alatti növényi szövetek (néhány milliméter mélységig száradva) szétesnek. Megjelenhet olyan növényen, amelyiken sebzés történt pl,: szívókárosító szúrása nyomán), de legyengült kaktuszon is.Védekezés: Ez a kórokozó is a elsősorban a seben keresztül jut be. Megelőző védekezés a legfontosabb, azaz a sebzést okozó kárósítók elleni rendszeres védekezés. A betegség első tüneteinek megjelenésekor a következő növényvédő szereket lehet felhasználni: Növénypermetezés: réz tartalmú, hatóanyagú szerek valamelyikével (ASTRA 0,3 % oldata, CUPROXAT 0,3 % oldata, stb.) A rezes hatóanyagú készítmények felhasználásánál arra tessék vigyázni, hogy a virágra permetlé ne kerüljön! A sebeket, a beteg részeket a következő összeállítású permetlével ecseteljük: Réz hatóanyagú készítmény + FOLPÁN 80 WDG (II) 0,125 % -os vagy FOLPÁN 50 WP (II) 0,2 % oldataik kombinációjával, 7 naponta.

--------------------------------------------------------------------------

Oldal: Kaktuszok kártevői: növényi
Kaktuszok Honlapja - © 2008 - 2024 - k-aktuszok.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat